Az alábbi témával kapcsolatos hozzászólásokat várom az alábbi blog-on:

http://spanyolmunka.blogspot.com

Az én történetem

 

Okulásul minden magyar embernek, aki Spanyolországba indul

Mezőgazdasági munkát vállalni

 

B Zsoltot 2009. július 10.-én ismertem meg. Már akkor több mint egy hónapja kint tartózkodtunk Spanyolországban (Valencia tartomány, Gandia). Mezőgazdasági munkát igért M László (narancs szedés, stb), de összesen csak 4 napot tudtunk dolgozni. Fejenként 400 euróval indultunk és már fogytán volt a pénzünk. A pénz nagy része elment albérletre, illetve a kiutazás költségeit is ebből fedeztük. Keresni pedig nem kerestünk jóformán semmit (4 napi bérem összesen 71 euró volt, annyival „gazdagodtam”)

B Zsolt és élettársa befogadott bennünket, mivel az előző albérletet már nem tudtuk tovább fizetni.

Rendes ember benyomását próbálta kelteni, hittünk neki Ő egy kisebbfajta csoportvezető, aki a spanyol nyelvtudását felhasználva segít munkát biztosítani csóró honfitársainak szeptembertől.

Végül július 24.-én hazautaztunk, s abban a reményben indultunk vissza szeptember 02.-án hogy 10 hónapos munkaszerződés vár ránk, mivel B Zsolt beigérte az órabéres szőlő, illetve a 4 hónapos órabéres kakaja munkát – később mandarint és narancsot szedtünk volna. Gondoltam kis spórolással havi 120 eFt-ot félre tudok tenni.

Még ki sem csomagoltunk de már B Zsolt kérte a szállásdíjat, fejenként 100 eurót. Egy 3-4 szobás lakásra levetítve - ahol elfér 6-8 ember, - már 600-800 eurót jelent havonta. Ehhez képest egy 3-4 szobás lakás bérleti díja Gandiában 300-450 euro körül mozog, felszereltségtől függően. Még egy rossz matekos is könnyen kiszámolja, hogy legalább a fele euro megmarad neki havonta. Nem is lett volna gond, ha dolgozunk. De mi nem kaptunk munkát, viszont a magyarok egyre csak jöttek itthonról. A férfiak közül pár embert kivitt a szőlőbe, mi pedig türelmesen vártuk hogy aláírjuk a munkaszerződést és induljunk a kakajába. Találkoztunk Gandiában olyan magyarokkal, akik már pár éve kint dolgoznak. Azt mondták, hogy a mandarin még nem érik, kell legalább három hét, amikor lehet menni dolgozni, de az elején még válogatni kell, nagyon keveset lehet keresni. Mi biztunk az órabéres kakajában.

Egy hét múlva B Zsolt kiköltöztetett Xeraco platja-ra, a tengertől kb. 200 méterre. Gondolta ez kárpótol bennünket, jól elleszünk itt. Közben egyre csak jöttek a magyarok, ki kocsival, ki busszal. 2 hét elteltével legalább 60 magyar állt B. Zsolt „alkalmazásában” Ez 6000 eurot jelent, legalább a fele zsebben.

A tengerparton a szezon leteltével bezár a Tobacco (csak itt lehet cigarettát vásárolni, illetve presszókban lévő automatákból, ahol jóval drágább) Egy élelmiszerbolt maradt nyitva szeptember 15.-től, ahol az áruk elég drágák, illetve a választék is kevés. Ha nincs cigid vagy szeretnél olcsóbban vásárolni, mehetsz gyalog. Gandia kb. 8-10 km-re, Tavernes szintén ennyire van Xeraco platja-tól. Xeraco kb. 6-8 km-re. Barátnőmmel kb. 170 km-t gyalogoltunk közel két hét alatt. Szóval rendesen el lettünk vágva mindentől. Internet (Locotorio) lehetőség is legközelebb csak Xeraco-ban volt. Buszközlekedés nincs. Ha nincs kocsid, itt meghalsz.

 

Ahogy telt az idő, összebarátkoztunk más magyarokkal is. Pár embert kivéve mindenki elégedetlenkedett.

Kiderült, hogy rengeteg ember jött Veszprém megyéből. Hlatki László nevű ember toborozta 1500-2000 euro/havi keresetet igérve.

Páran már végeztek a szőlőben is, így egyre több ember lakott már Xeraco platja-n.

Beköszöntött az esős idő is, végképp nem tudtunk mit kezdeni magunkkal. Bodó várakoztatott bennünket, telt az idő, az eső pedig elmosta lassan a fél keleti partot. Alacant-nál akkora jégeső volt, hogy a mandarin 50 %-át elverte a jég. A kampókban (mezőgazdasági terület) állt a víz, nem lehetett dolgozni.

Lassan elállt az eső, és szeptember 26.-án (szombat) kimentünk dolgozni. Kakajába nem hívtak bennünket, csak mandarint szedni teljesítménybérben. Kerestünk fejenként 18 eurót. Ezért a 18 euróért elmentünk kb. 100 km-re. Bodótól mindenki kapott 1 kapaszt (ebbe kell szedni a mandarint) és 1 mandarin vágó ollót, amit majd a fizetésünkből levon. Az ollóért 9 eurót von le, ami Csángnál 3 euróért kapható, a kapaszért 4 eurót von le, ami Csángnál 2,8 euróért kapható. További levonás még a szállítás, ami 5 euró/nap. Azt utólag hallottuk, hogy 50 km alatt 5 euró/nap, 50 km felett 10 euró/nap a levonás. (Spanyolországban a benzin 1 euro 7 cent körül kapható) Ki lehet számolni, hogy a benzinköltségből is mekkora hasznot húz.

A napi bérünk nem is fedezte a levonást, 1 euró deficittel zártunk.

Számoltunk. Ha belejövünk, meg tudunk keresni naponta 30-35 eurót. Ha levonja a szállítást, - 50 km-ig 5 euró, 50 km felett 10 euró, - már nem marad, csak 20-25 euró. Heti 6 nappal számolva legrosszabb esetben 120 euró/hét a kereset. Ha bejön megint az esős idő, nem keresünk semmit. Havonta levonja a 100 euró albérletet plusz a rezsi díjat, ami nem lett előre közölve.

Épp annyit keresnénk, ami a szállást, cigit, élelmet kifutná, a hazafelé tartó utat viszont nem.

Kint rekednénk mint modern rabszolgák. 

 

Vasárnap ismét elkezdett esni az eső, így nem várható, hogy hétfőn dolgozzunk.

Többen arra a következtetésre jutottunk, hogy haza indulunk míg van annyi pénzünk. Lassan a következő havi albérletet is fizetni kellene, de még semmit nem kerestünk.

Már hó végére legalább 100 magyar állt készenlétben Bodónál. Akik a hó elején jöttek, azok közül már sok embernek nem volt annyi pénze, hogy hazajusson. Volt aki hitelt vett fel, hogy kiutazzon egy jobb élet reményében. Bodó szinte már szóba sem állt az emberekkel. „Lecserélte” élettársát egy jóval fiatalabb, 29 éves nőre, s elköltözött Xeraco platjáról, hogy ne „zaklassák” folytonosan a munkával kapcsolatban. Volt, ahol kifogyott a gázpalack, nem tudtak főzni. Tudni kell, hogy Spanyolországban gázt NIE számra (rendőrség ad ki egy hivatalos dokumentumot, amellyel munkát lehet vállalni) adnak ki. NIE száma barátnőmön és rajtam kívül még senkinek nem volt. Nekünk is csak azért van, mert még júniusban kikértük .

Elgondolkodtató az is, hogy miért nem jöttek vissza azok a magyarok, akik tavaly Bodónál dolgoztak? Csak új emberek jöttek, akik még nem dolgoztak Spanyolországban. Mert a  NIE számot nem kell újból megújítani és ilyen papírja még senkinek nem volt.

Szóval aggasztó volt a helyzet. Akik közben visszajöttek a szőlőszedésből, őket Bodó nem akarta kifizetni. Gyanakodott, hogy haza akarnak menni és visszatartotta pénzüket. Két embert fizetett csak ki, de azoktól is levont 3-3 napot. Indok, hogy a gazda nem volt megelégedve a munkájukkal.

Veszprém megyéből jött a cukorbeteg Laci bácsi. Már nem volt ennivalóra sem pénze, Bodó 200 euróval tartozott a szőlőben végzett munkájáért. Egy hazainduló mikrobusz végül hazavitte üres zsebbel. Kérdés, hogy a hazainduló mikrobusz nem vitt-e vissza Spanyolországba újabb „munkavállalókat”?!

 

Barátnőmmel október 02.-án indultunk haza, 4 hetet töltöttünk kint, 1 napot dolgoztunk. Előző nap 2 kocsival szintén hazautazott 8 fő.

De mi lesz a kint rekedt magyarok sorsa a továbbiakban?

 

Ezt az embert valahogy meg kellene állítani.

Kép: Úton hazafelé készítettem az egyik narancsligetről:

Oldal: Az én történetem
Az én történetem - © 2008 - 2024 - spanyolmunka.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat